Senzorna soba predstavlja interaktivnu sobu, što znači da terapeut kontroliše opremu u sobi i dozira stimuluse za svako čulo, prilagođava ih individualnim karakteristikama svakog korisnika. U njoj se sprovodi opservacija,procena i tretman senzorne integracije. Prvenstveno je namenjena učenicima sa smetnjama senzorne integracije, kao i onima koji manifestuju neobična ponašanja, kao što su izbegavanje ili preterano traženje dodira, zvuka i svetlosnih senzacija. To su deca sa poremećajem iz autističnog spektra, deca sa intelektualnom ometenošu, deca sa govornim poteškoćama, smetnjama u učenju, problemima u ponašanju, deca sa poremećajem pažnje i drugim smetnjama.

Senzorna soba opremljena je mekanim zidnim oblogama i podom I sadrži komplet opreme od različitih elemenata kao što su: projektna i disko kugla, pravougaona strunjača sa mehaničkim vibracijama, interaktivna tabla, ljuljaška, beskrajni svetleći tunel, UV svetlosni boks, taktilne pločice, savitljiva podna muzička klavijatura, vibraciono-muzička fotelja, balansni disk sa rukohvatima, vizuelna tuba sa mehurićima i svetlosnim i taktilnim efektima. Terapiju dece sa poremećajima senzorne integracije sprovodi terapeut obučen radu sa decom sa poremećajima senzorne integracije. Tretman se sprovodi kroz igru koja mora biti ciljana i dovoljno motivišuća kako bi dete sarađivalo. Dete treba da vodi igru,ali je terapeut taj koji treba da osigura da je igra u skladu sa potrebama terpaije.

Ciljevi senzorno integrativne terapije su da se osobama sa smetnjama senzorne integracije omogući da organizuju različite vrste senzornih stimulusa kako bi mogle da razviju bolje kognitivne sposobnosti. Prvi cilj jeste da se pomogne osobi da dostigne stanje smirene budnosti. Drugi cilj jeste poboljšanje sposobnosti organizacije senzacija u informaciju. Poznavanje tela, kako se ono kreće i koje položaje u prostoru može da zauzme, neophodno je za ovladavanje novim motornim veštinama. Treći cilj jeste usvajanje pojmova koji leže u osnovi učenja.  Pojmovi kao što su iznad, ispod, između, kroz, brzo, polako...nauče se prirodno, u toku igre ili drugih uobičajenih aktivnosti, kada se dete kreće kroz prostor, provlači, penje, skače, poseže...

A szenzoros szoba egy interaktív szoba, ami azt jelenti, hogy a terapeuta vezérli a helyiségben lévő berendezéseket, és minden egyes érzékszervre külön adagolja az ingereket, figyelembe véve és alkalmazkodva a diákok egyéni sajátosságaihoz. Ebben a helyiségben a tanulók felmérése, megfigyelése és maga a szenzoros integrációs terápia folyamata zajlik. Elsődlegesen a szenzoros integráció zavarával küzdő egyének számára hozták létre, azok számára, akik magatartás- illetve viselkedésproblémákkal küzdenek, vagy kerülik illetve túlzottan igénylik az éritést, a hang- és fényérzékelést.

Ebbe a csoportba tartoznak az autizmus spektrumzavarral küzdő, értelmi fogyatékos, beszédzavaros, tanulási zavarral küzdő, magatartászavaros, figyelemzavaros és egyéb fogyatékossággal élő gyerekek. A szenzoros szoba puha szivacsos fal- és padlóburkolattal van felszerelve, és különféle eszközökből álló berendezést tartalmaz, mint például a: projekt- és diszkógömb, vibrációs szőnyeg, interaktív tábla, hinta, fényalagút, UV fénydoboz, taktilis lapocskák, billentyűzetes padlóelem, vibrációs-zenés fotel, egyensúlytárcsa, vizualitást stimuláló buborékcső fény- és tapintási effektusokkal. Az érzékszervi integrációs zavarokkal küzdő gyermekek terápiáját kizárólag erre a szakterületre képzett terapeuta végezheti.  A kezelés játékokon keresztül zajlik, előre megtervezett és jól felépített feladatsorokkal, amelyek elősegítik a gyermekek együttműködését. Maga a gyermek is irányíthatja és kezdeményezheti a játékot, de a terapeuta az aki tudatosan terápiás keretek közé tereli a folyamatokat. A terápia célja, hogy a szenzoros integrációs zavarokkal küzdő egyéneket különböző típusú ingerek stimulálják, melyek által fejlesztenék kognitív képességeiket. Elsődleges célja az egyén nyugalmi állapotának elérése.

Egy másik célja az ingerek információvá szerveződés képességének fejlesztése. Az új motoros készségek elsajátításához szükséges a saját test ismerete, mozgása, és a térben való tájékozódás ismerete. A harmadik cél a tanulás alapját képező fogalmak elsajátítása. Az olyan fogalmakat, mint a fent, lent, között, át, gyorsan, lassan..., játék vagy más közös tevékenység során tanulják mega gyerekek, társítva mindezt a mozgással, amikor a gyermek kúszik, mászik, ugrál ebben a közegben.